Akkor a logikus lépés a színháztól a Tatárjárás vagy a következő Ķálmán-operett, az Obsitos (szintén a Vígszínhaz mutatta be) újbóli színpadra állítása lenne, és nem a rendezőtől már egyszer "kipróbált" Csárdáskirálynő új köntösben.
Ez igaz, mivel mindenhova vitte, de csak itt vitték színre. A többi helyről elküldték. Nemlaha György mesélte operettműsorában a Heti tv-ben.
Rudolf Péter a színház igazgatója a bejelentőn elmondta hogy Kálmán Imre legelső operettjét(azt hiszem a Tatárjárás)azt a Vígszínházban mutatták be, emiatt esett a választásuk a Csárdáskirálynőre.
Viszont az 1933-as eredeti Hawaii rózsája filmet meg lehet nézni a youtube-n. A főszerepben Eggerth Márta (17. perctől nekli az Ittam egy kis pityót c. slágert, úgy hogy közben összetöri a teljes díszletet), mellett Verebes Ernő, Bobby Gray is szerepel benne ""Die Blume von Hawaii" " deutsche S/W Operetten Verfilmung von 1933 - YouTube
Emlékeim szerint musicalnek jól szolgál a Vígszínház zenekari árka... Például Padlás; Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. De még a Fekete Péter Eisemann-operettet is sikerrel realizálták ott. Viszont egy klasszikus nagyoperetthez alkalmatlan lehet a hangzás tekintetében, pláne ha fent a színpadon is alkalmatlan hangú énekes-színészek szerepelnek primadonnaként és bonvivánként.
Ha jól tudom, van a Vígszínháznak is egy zenekari árka.
Jobban örülnék, ha mondjuk, ha Ábrahámtól Hawaii rózsáját vennék végre elő. Sajnos Magyarországon nem megy, viszont szilveszterkor viszont revü formájában előveszik Brémában. Sajnos oda nem jutok el.
Facebook oldalról
lehet megnyitni és lejátszani. Kuriózum!
"OPERETTALBUM” – összeállítás francia szerzők műveiből – II. rész - Offenbach-est (1963. július 27., 21.00 – 22.10)
(59:55 perc)
A fekete-fehér, archív filmfelvételek (1957 és 1963 között készültek). Megjegyzem, hogy a képek mellé az ének-zene a Rádió Dalszínház operettfelvételeinek felhasználásával, playback technikával történt.
1. Orfeusz az alvilágban – Kánkán (tánc)
2. Hoffmann meséi – Kleinzach-legenda: „Egy törpe élt s úgy hívta a nép: Kleinzach! Fején egy csúcsos, furcsa kalap, alul recseg a lába, ha jár, krik-krak! Krik-krak! Krik-krak! Íme ez, íme ez Kleinzach!” (énekel: Ilosfalvy Róbert, km. Palcsó Sándor és énekkar)
3. Hoffmann meséi – Olympia Babaáriája: „Kis madárban, napsugárban, zeng a dal szerelmes lágyan... És e hang zeng minden lányban, ez zeng az egész világban: A vágy, ah! A lányban a vágy, ah! Ez zeng az egész világban, ezt zengi Olympia, Olympia! Ah!...” (énekel: Ágai Karola – csak a hangja; Lakatos Gabriella – tánc)
4. Hoffmann meséi – Giulietta és Miklós kettőse – Barcarola: „Drága éj, szerelmes éj, csak ringasd gondolánkat. Lángra gyúl az ifjú vér, s a mámor benned él!” (énekel: Déry Gabriella és Szőnyi Olga, valamint énekkar)
5. Offenbach-Rosenthal feldolgozása „Párizsi élet” balettszvit címmel: Egyveleg (tánc
6. Eljegyzés lámpafénynél – Denise, Fanchette, Catherine és Pierre jelenete - Négyes: „Szól az esti lágy harangszó, nyár idején, hallgat az éj; Szól az esti lágy harangszó, itt van a nyugodalmas éj...” (énekel: Sándor Judit, Neményi Lili, Szilvássy Margit és Szabó Miklós)
7. Eljegyzés lámpafénynél – Denise, Fanchette, Catherine és Pierre együttese - Bordal: „Este hogyha csendesek a házak, a kert, az udvar munka után, jó baráttal tűz közelében iddogálni jólesik ám.../Az ég is szereti a jó bort! Tele lenne másképp szőlőszemmel /– Hát tölts a poharadba óbort. A bú, a gond nem kell nekem, nem! /– Emelem poharam.../-Koccints hát, koccints hát, a jó bort Isten adta nékünk...” (énekel: Sándor Judit, Neményi Lili, Szilvássy Margit és Szabó Miklós)
8. Kékszakáll – Oszkár gróf dala és udvaroncok kara: „Kényes mesterségből él meg, tudja ezt, ki udvaronc. Ütik vérmes nagy remények, ám gyakran másé lesz a konc. Ám ha be akar futni ő, próbáljon meg fekve futni, fekve futni, fekve futni, akkor fog csak célba jutni, célba jutni, célba jutni, hogyha meg se mozdul ő, célja úgy elérhető...” (énekel: Maleczky Oszkár, km. énekkar)
9. Offenbach-Rosenthal feldolgozása „Párizsi élet” balettszvit címmel: Egyveleg (tánc
10. Fortunio dala – Friquet kupléja: „Akit patvarista véd, annak a sorsa szörnyűség...” (énekel: Kishegyi Árpád)
11. Fortunio dala – Írnokok kara - Négyes (énekel: Réti József, Kövecses Béla, Bende Zsolt, Külkey László)
12. Fortunio dala – Lauretta és Valentin szerelmi kettőse és Valentin dala: „Egy bűvös dal…Nincs arra szó, hogy én mit érzek…” (énekel: Házy Erzsébet és Ilosfalvy Róbert)
13. Offenbach-Rosenthal feldolgozása „Párizsi élet” balettszvit címmel: Egyveleg (tánc)
14. A 66-os szám – Francois belépője –Házalódal: „Hej, itt a házaló! Vegye meg, vegye meg, vegye meg, ami kéne!...” (énekel: Melis György – csak a hangja; képi megjelenés: Koltay János és a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatói)
15. Brabanti Genovéva – Kereszteslovagok dala - kettős (énekel: Szabó Miklós és Maleczky Oszkár)
16. Brabanti Genovéva – Genovéva dala - A tyúk kupléja: „Ifjú élet, ez a szép kora nyár, minden csöppje édes méreg, hogyha húszéves vagy már!.../Egy kis jérce pelyhes még...” (énekel: Neményi Lili, km. énekkar)
17. Orfeusz az alvilágban – Styx Jankó kupléja: „Voltam király Beóciában, hatalmas, fényes, nagy király. Szerettek úgy, úgy általában, nevem emléke most is áll. Térdre borult előttem népem, látván e pompás, büszke fényt. Imát is mondtak gyakran értem, hogy mennybe jussak mielőbb. Kriptám egy nagy márványlap zárja, ilyenkor lám, semmi sem drága, ó jaj, ó jaj, bárcsak még visszamehetnék...” (énekel: Maleczky Oszkár)
18. Orfeusz az alvilágban – Euridike dala (énekel: László Margit)
19. Orfeusz az alvilágban – Gúnydal Jupiterről - együttes (énekel: Szabó Anita, Dunszt Mária, Ágai Karola, Szőnyi Olga, Réti József, km. énekkar)
20. Orfeusz az alvilágban – jelenet (tánc)
21. Orfeusz az alvilágban – Kánkán (tánc)
Szólótáncok: Dózsa Imre, Lakatos Gabriella, Norman Thomson
Km. a Magyar Állami Operaház Ének- és balettkara, a Magyar Rádió Gyermekkórusa
Szerkesztő: Apor
Judit
Díszlettervező: Kézdi
Lóránt
Jelmeztervező: Kemenes
Fanny
Grafikus: Witz Éva
A táncokat tervezte és betanította: Norman Thomson
Vezetőoperatőr: Baranyi Gyula
Rendező: Dömölky János
Ezt a műsort évekkel később átszerkesztette a televízió. Új címet kapott: „Genovéva,
Jupiter, a házaló és a többiek”
De egy másik címen is sugározta
még a televízió: „Összeállítás Offenbach
operettjeiből” MTV, 55 perc Szerkesztő: Nemlaha György, 1998
·
Magyar Nemzet, 1963. július 31:
A Televízió műsoráról - Vilcsek Anna
Offenbach-est
Már a júniusi »Operettalbumban« is örömmel tapasztaltuk, hogy a Televízió hozzáfogott az operett-műsor szélesítéséhez, a nálunk kevésbé népszerű francia operettmuzsika megismertetéséhez. Szombaton az operett legnagyobb francia mesterének, Offenbachnak műveiből készült műsor került képernyőre, a szerzőhöz méltó kiállításban, kitűnő énekesekkel, balettművészekkel, a kanadai balettmester, Norman Thomson szellemes, szatirikus táncával és koreográfiájával.
Apor Judit, a szerkesztő érezhetően — és sikerrel —, arra törekedett, hogy minél többet mutasson be az operettkedvelők körében aránylag kevésbé ismert Offanbach-művekből. Ezért hagyta ki a műsorból az Operettszínházban nemrég játszott két operettet, a Szép Helénát és a Gerolsteini nagyhercegnőt, bebizonyítva, hogy még ezek nélkül is kimeríthetetlen melódiagazdagság, ritmus és humor az Offenbach-muzsika.
Lendület, jó ritmus, sok friss ötlet jellemezte Dömölky János rendezését is, jóformán felocsúdni sem hagyott, olyan mozgalmas, változatos volt. A közreműködők sorából a színésznek is kitűnő Maleczky Oszkár, Házy Erzsébet, Neményi Lili neve mellett Ilosfalvy Róbert, Melis György és Kishegyi Árpád szereplését emeljük ki. A kavargó, mozgalmas jeleneteket teljes biztonsággal, pontosan fényképezték, ezért nagyrészt Bornyi Gyula vezetőoperatőrt illeti elismerés. Egyetlen komolyabb hibát teszünk csak szóvá: túl sötét, kivehetetlen volt a Barcarola bevezető képsora.
Alig van a jelzett közreműködő művészek közt igazi "operetthang"... Amúgy a Vígszínház nem alkalmas operettjátszásra (ahogyan operajátszásra sem - emlékezetes, hogy anno mennyire "befuccsolt" a Varázsfuvolával...)
Először nézd meg a YT-on Mohácsi le-gen-dás kaposvári Csárdáskirálynőjét, aztán ítélkezz. Megosztó rendező, az igaz, de eredeti. Az biztos, hogy nem Nagymező utcai brettli produkció lesz.
Valami mást is feltehettek volna, már kissé uncsi mindig ugyanazt a párt dalt hallgatni. Én már elkapcsolom, ha meghallom.
Kálmán Imre Csárdáskirálynője a Vígszínház egyik új bemutatója lesz.
A rendező egymás után rendez operát és operettet, Pesten is, nagy rutinra tett szert a zenés színpadok világában a produkciók terén...
Lényeg: az országban a Budapesti Operettszínház mellett a vidéki teátrumok is játszanak operettet, a Sybill-t most csak Miskolcon láthatjuk.
A kritika alapjàn nem is lehet rossz. Ahogy a cìmben is olvashatò, az operett valòban nem màs, mint monumentàlis idiotizmus. Egyèbkènt ha jòl làtom, ugyanez a rendező màr megrendezte a Sybillt az Operettszìnhàzban is bő tìz ève.
Sybill
Az operett-monumentális idiotizmusa
Népszava.hu –
2026. április 26. Bóta Gábor
Kritika
„Szinte mindenki kényszerpályán mozog, a főszereplők nem azt csinálják, amit szeretnének, hanem akaratukon kívül belesodródnak különböző szituációkba, csávába kerülnek, és hogy ezekből valahogy kikecmeregjenek, kényszercselekvések sorát kell végrehajtaniuk.
A fene sem gondolta volna, hogy ez majd a Sybill című Jacobi Viktor nagyoperett előadásán jut az eszembe a Miskolci Nemzeti Színházban, ahol ez csaknem modernnek hat. Olykor már-már abszurd drámának, amiben halmozódnak a képtelenségek. Benne van ez a Martos Ferenc, Bródy Miksa által írt darabban, a dalok szövegeiben is, de azért mégiscsak Szabó Máté rendező „mesterkedései” okolhatók emiatt leginkább. Nem megy pedig az operett műfaja ellen. Nem is parodizálja. Csak hót komolyan véve a prózai jeleneteket is, gondos magabiztossággal kibontja, kinagyítja ’az operett monumentális idiotizmusát’”.
Én facebookon láttam egy posztban
Ezt én sehol sem találom.
A Kecskeméti színházban Eisemann Mihály Én és a kisöcsém operett lesz látható a 2026/27 éveadban.
Igen, a Müpa honlapján már ott van a tervezett müsoŕ. Ráadások is várhatóak. Remèlem, Lehártól még A víg özvegyből is kapunk dalt, duettet. Ott leszek, beszámolok, mi lesz még.
Müpa
Kálmán
Marica grófnő – Nyitány
Kálmán
Marica grófnő – „Wenn es Abend wird” („Grüß mir mein Wien”) / „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket”
Lehár
Cigányszerelem – „Hör’ ich Cymbalklänge” / „Messze a nagy erdő”
Lehár
A cárevics – „Allein, wieder allein!” (Wolgalied) / „Egyedül, újra egyedül!” (Volga-dal)
Kálmán
Az ördöglovas – „So verliebt kann ein Ungar nur sein” („Tief wie der Bergsee”) / „Egy kislányért a szívem úgy fáj”
ifj. J. Strauss
A cigánybáró – Induló
Kálmán
Marica grófnő – „Komm mit nach Varasdin!” / „Szép város Kolozsvár”
Kálmán
Marica grófnő – „Komm, Zigan!” / „Hej, cigány!”
Erkel
Bánk bán – „Hazám, hazám” (Bánk áriája, II. felvonás)
Lehár
A mosoly országa – Nyitány
Lehár
A mosoly országa – „Immer nur lächeln” / Szu-Csong belépője
Lehár
A mosoly országa – „Wer hat die Liebe uns ins Herz gesenkt” / Szív-duett
Lehár
„O, Mädchen, mein Mädchen” / „Ó, lányka, ó, lánykám”
Goldmark
Sába királynője – Éji zene és Ünnepi muzsika
Goldmark
Sába királynője – „Magische Töne, berauschender Duft” / „Csábító hangok és dús illatár”
Kálmán
Csárdáskirálynő – „Heia, in den Bergen ist mein Heimatland” / Szilvia belépője
Kálmán
Csárdáskirálynő – „Tanzen möcht’ ich… Tausend kleine Engel singen” / „Álom, álom”
4-5 ráadás dal várható, ha valaki megy rá, jó lenne, ha felírná.
Jonas Kaufmann: Müpa koncertje
2026. ápriis 24.
Vezényel:
Közreműködők:
Igen, én is láttam a műsort, hát sajnos nincs egy Ábrahám dal se. Te mész rá? Különben lesz még pár ráadás dal, hátha abban lesz. Én nem vettem rá jegyet, drága nagyon.
Érdekes, hogy holnap Jonas Kaufmann a Müpában nem énekel Ábrahám-operettdalt. („Varázslatos hangok Jonas Kaufmann-nal” „Mein Budapest"), csak Kálmántól, Lehártól és ifj. Johann Strausstól.
Jonas Kaufmann is énekel 2 dalt a Viktóriából legújabb cd-jén:
Hát szeretnék rá eljutni, mert sok jót hallottam róla.
Köszi a beszámolót, annak külön örülök, hogy a "32-es baka vagyok én" és a "Lila akácok" is belekerül az előadásba. Ezek nincsenek benne eredetileg a darabban, utóbbi egy 1934-es Ábrahám filmzene, Debrecenben és Veszprémben kimaradt az előadásból. )Debrecenben viszont belekerült a Lila akácok c. film másik dala, a "How do you do" ... című jazzes sláger, ami szintén egy üde foltja az előadásnak. Lila akácok: How do you do.) Sőt úgy nézem, hogy belekerült a Bál a Savoyban c. filmből a Dzsudzso is.... ez, akár a másik dal, a Viktória Operettszínházi előladásában volt benne, úgy nézem, Dolhai most ebbe a darabba is elővette. Rosy Barsony - singt und steppt / tanzt in "Ball im Savoy" (A 1935)
Máris találtam egy részletes beszámolót a székesfehérvári Vörösmarty Színház operett-újdonságáról, Ábrahám Pál Viktória c. zenés színpadi művének bemutató-előadásairól.
„Fehérvárikultúrszemle”
kultszem.blog.hu
– 2026-április 13. "szilvi1982"
Viktória
Szerző: Ábrahám Pál - Földes Imre - Harmath Imre
Viktória | Vörösmarty Színház Székesfehérvár Bemutató időpontja: 2026. 04. 11.
műfaj: operett
Az előadás időtartama: 2 óra 50 perc egy szünettel
Háromszor szerelem – a világ körül!
A háború után Viktória már új életet kezdett egy amerikai diplomata feleségeként – amikor váratlanul felbukkan régi vőlegénye, Koltay István, akit mindenki halottnak hitt. A múlt és a jelen drámai találkozása elsöprő érzelmeket szabadít fel. Viktóriának döntenie kell: a biztonságot nyújtó jelen vagy a mindent elsöprő, régi szerelem?
Ám a bonviván és a primadonna mellett két táncos-komikus és szubrett páros is színre lép, így már három szerelmespár küzd a boldogságért, három különböző temperamentummal, háromféle szenvedéllyel.
A friss hangvételű operettben lesz vágyakozás, humor, könnyek és szerelem – és természetesen felcsendülnek a közönségkedvenc slágerek:
„32-es baka vagyok én”, „Csak egy kislány van a világon”, „Honvéd banda szól a Stefánián”, „Goodnight”, „Ahol az ember felmászik a fára”, „Nem történt semmi”.
A Viktória operett Ábrahám Pál egyik legnagyobb sikere, amely 1930-as bemutatója óta töretlen népszerűségnek örvend. Zenéjében a magyaros dallamvilág, a bécsi operett eleganciája és az amerikai jazz lendülete találkozik – garantált színházi élményt kínálva minden generációnak.
SZEREPLŐK, ALKOTÓK:
John Cunlight, amerikai nagykövet...............Trokán Péter/Egyed Attila
Viktória, a feleség.........................................Fischl Mónika/ Kiss Diána Magdolna/Haraszti Elvira
Koltay István, huszár kapitány......................Dolhai Attila/Imre Krisztián/Gréczy Balázs
Feri, Viktória bátyja........................................Andrássy Máté/Zayzon Csaba
O Lia San.......................................................Ladányi Júlia /Decsi Edit
Jancsi, tisztiszolga.........................................Keller János /Bari István Péter
Riquette, Viktória szobalánya........................Váradi Eszter Sára / Fehér Diána Aida/Borovics Anna
Pörkölty, polgármester...................................Kozáry Ferenc
Orosz tiszt.....................................................Juhász Illés
Sachi.............................................................Végh-Szirmai Irén
Japán külügyminiszter..................................Szabó Miklós
Ceremóniamester.........................................Szabó Miklós Bence
Valamint: Fülöp Attila Krisztián, Hadházi Péter, Kovács Marcell
Tánckar:
Dringó Orsolya, Feicht Richárd, Hunyadi Balázs, Koronczai Krisztián, Kovács-Tarsoly Lili, Magyar Panna, Móga Bence, Molnár Fanni, Papp Nóra Lili, Rovó Tamás, Sinkovics Kristóf, Szabó Dalma, Szabó Renáta
Kórus:
Kaposyné Szabó Anita, Perjésiné Bátor Hedvig, Stáczer Kata, Tarné Szabó Magdolna, Csaba Krisztina, Polgárné Antónia, Nyárs Annamária, Tar Dorottya, Paraidi Bence, Kiss Olivér, Végh Soma, Rozgics Tamás, Poroszlai Gergő, Incze Szilveszter, Schneider Máté, Hable Márton
Alba Regia Szimfonikus Zenekar
Jelmeztervező: Libor Katalin
Díszlettervező: Bátonyi György
Korrepetitor: Réti Anikó
Karvezető: Zemlényi Katica
Koreográfus: Lénárt Gábor
Koreográfus asszisztens: Rovó Tamás
Súgó: Weil Szilvia
Ügyelő: Végh-Szirmai Irén
Produkciós asszisztens: Németh Mariann
Karmester: Ruff Tamás
Társrendező: Ferenczy-Nagy Boglárka
Rendező: Dolhai Attila
Ábrahám Pál Viktória operettjét láttad vagy mész Székesfehérváron? Én jövő hónapban megyek rá.
Szerelem, féltékenység, ármánykodások, csalódások, de ugyanakkor humor, megbocsátás, barátság, reménykedés és még több szerelem.
Az „eltörött hegedű” is szimbolikus értelmű, jelenti az összetört szíveket, és azt is, hogy felcserélhetőek-e a magyar hagyományok, értékek az új erkölcsökre, az új kulturális irányzatokra. A darab különlegessége, még az is, hogy Zerkovitz a közkedvelt magyarnóta dallamait vegyítette a dzsesszes hangzással és a pesti kuplék humoros, pikáns világával. Természetesen ez a darab egy vérbeli vígjáték, tele szerethető, vicces karakterekkel, fülbemászó dallamokkal, fergeteges táncokkal, impozáns díszletekkel, lenyűgöző, korhű jelmezekkel, tehát egyértelmű, hogy „minden jó, ha a vége jó!”
Zerkovitz Béla - Szilágyi László
Eltörött a hegedűm
zenés vígjáték 3 felvonásban
Tervezett szereposztás
Nyéki Sándor, vidéki földbirtokos.............. NAGY RÓBERT
Rózsika, a felesége................................... UNGER VANDA
Teddy, amerikai jazz énekes..................... PESÁK ÁDÁM
Caligari grófné........................................... VANYA TÍMEA
Laci, cigányprímás.................................... MIKÓ ISTVÁN Örökös tag, Kiváló és Érdemes művész, Jászai Mari-díjas
Flóris, földbirtokos..................................... VALÁZSIK PÉTER
Bözsi, bakfis.............................................. SZŐKE LAURA
Gyurka, kamasz........................................ HRABOVSZKY BERCEL
Nusi / Julis................................................. SZUROMI BERNADETT
Szállodaigazgató / Lojzi............................ GYŐRI PÉTER
Andris / szálloda titkár............................... LÉVAI ÁDÁM
Tusi, görl / Stefi / 1. Hölgy......................... HORVÁTH LÍDIA
Juci, görl / 3. Hölgy................................... FARKAS BEA
Pincér / 1. Úr............................................. NÉMETI SÁNDOR
Boy / 2. Úr................................................. VASS JÁNOS PÁL
Alkotók
Jelmez- és díszlettervező: Darvasi Ilona
Koreográfus: Sebestyén Csaba Harangozó Gyula-díjas
Zenei vezető, korrepetítor: Maráth Viktor
Szcenikus: Nemes Richárd
Díszlettervező-asszisztens: Darvasi Cecília
Jelmezasszisztens: Nyírő Bea
Rendezőasszisztens: Vámos Gabriella
Rendező: Tasnádi Csaba Jászai Mari-díjas
Bemutató: március 28. szombat
Balczó Péter operaénekes számomra mint operett tenor-bonviván, nem jön szóba. Az énekhang (inkább lírai oldalról) ugyan megvan nála, de színpadon nem igazán rajzolódnak ki azok a képességei, amelyeket egy vérbeli tenor-bonviván főszereplőről elképzelek illetve szükségszerűek bizonyos illúziók akár egy vérbő drámai, olykor "izzó" szerelmi jelenetek megteremtéséhez: egy szóval kifejezve: "jelenségnek" kellene lennie -, mégpedig egy olyan karizmatikus jelenségnek , amiért/akiért lelkesedve "sikítani" képesek a lányok-asszonyok... A látszat kevés. A tetszetőség kevés ide. Balczó Péter szép tenor hang birtokosa, ügyesen mozog a színpadon, de ő egy karakter tenor-alkat; nem operett-hősszerelmest látok benne a színpadon, akkor sem ha azt játszik, vagy azt igyekszik a szerepéből kikovácsolni. Csak erőlködés ez, kevés természetességgel, inkább jelentéktelenséget áraszt. Kényszermegoldásnak tartom vendégmeghívásait az Operettszínházba. Érthetően kevés a felhozatal a jó, jelentős tenorokból - nem csak az operában, az operettben is. Keresnek, próbálkoznak. Fiatalokkal is. Látok pozitív fordulatokat. Meglátjuk, mit hoz a jövő?
“A saját felelőségedre vállald a következményeket….“ nekem is ezt mondta mikor elvállaltam a külsős Rómeó és Júlia előadást … aztán szóba sem állt velem.. Táncművész kollégáimat, rendező kollégát világítás technikus kollégát és művész Barátaimat fenyegetett meg .. erről levelezések is vannak… Örülünk az igazságszolgáltatásnak és talán vége lesz a felesleges rongyrázásnak pénzköltésnek családon belüli szétszórásnak! TAKA VAN…
Tisztelettel MÁZS ????????????????
Őszinte kereszténységgel"
Eljő a Peörc … aki tudja érti….. ????????????????????❤️
Ha esetleg megtekinted, akkor örömmel várom majd a beszámolódat róla :)
Kapcs. 6934. sorszám
Operettszínhaz.hu
120 év után újra színpadon a Rákóczi daljáték! Különleges, félig szcenírozott koncertváltozatban lesz látható a Budapesti Operettszínház előadásában Kacsóh Pongrácz Rákóczi daljátéka. Ez az egyedülálló produkció nem csupán egy feledésbe merült mű felélesztése, hanem igazi zenei és érzelmi utazás a magyar történelem egyik legmeghatározóbb korszakába. A bemutató különleges apropója, hogy 2026-ban ünnepeljük a vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját, így az előadás egyszerre tisztelgés a történelmi alak és a nemzeti emlékezet előtt.
A darab középpontjában II. Rákóczi Ferenc alakja áll: egy férfi, aki a szerelem és a haza hívása között kénytelen választani. A történet a bécsi udvar fényűző világától a szabadságharc csatatereiig vezet, miközben személyes sorsokon keresztül mutatja meg a hűség, az áldozat és a szabadságvágy drámáját. A nézők egyszerre lehetnek tanúi megható szerelmi történeteknek, sorsfordító döntéseknek és felemelő, hazafias pillanatoknak.
Az előadás zenei világa különleges élményt kínál: a magyar nóták hangulatát idéző dallamok, népdal ihletésű motívumok és elegáns keringők váltakoznak nagyszabású együttesekkel. A koncertszerű forma lehetővé teszi, hogy a zene és az énekesi teljesítmények még hangsúlyosabban érvényesüljenek.
A produkció kiváló szereposztással valósul meg:
Amáliát a frissen Jászai Mari-díj-jal kitüntetett Kiss Diána alakítja, II. Rákóczi Ferenc szerepében Papp Balázs lesz látható, valamint színpadra lép még Süle Dalma, Fogl Noémi, Pete Ádám Dávid, Balczó Péter és Tassonyi Balázs.
A Rákóczi egyszerre kínál történelmi drámát gazdag zenei élménnyel kiegészítve, egy este, ahol a múlt megelevenedik, és a szabadság eszméje újra megszólal a színpadon.
Úgy látszik, elhallatszott panaszom/felhívásom az illetékesek felé – mégis sikerül nyélbe ütni az Operettszínházban azt, ami régóta elvárható: II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulójára emlékezve bemutatni Kacsóh "Rákóczi"-ját:
Rákóczi - Kacsóh Pongrác daljátékának koncertszerű előadása
Bemutató előadás: Budapesti Operettszínház, 2026. május 06. szerda, 19:00 Nagyszínpad
Kiss Diána, Süle Dalma, Fogl Noémi (e.h.,
SZFE), Papp Balázs, Pete Ádám Dávid, Balczó Péter, Tassonyi Balázs (e.h., SZFE)
Várom a részleteket.
Egy kiváló, régi
rádióoperett, pontosabban daljáték ismeretében – amiről alább írni
fogok – teljesen feleslegesnek tartottam már tavaly, az évad ismertetésekor az
egyik színpadi újdonságként nagy garral bejelentett, „operett”-nek titulált,
Dankó Pistáról készülő új produkció színpadra állítását. Nem lett volna
egyszerűbb – és olcsóbb! – a jogdíjakat megszerezve elővenni, leporolni és új
köntösben bemutatni ezt a már korábban nagy sikerrel a rádióban, majd
színházban is előadott népszerű darabot?:
A Rádiószínház
bemutatója: 1954. június 6., Kossuth
Rádió, 20.10 – 22.00
„DARUMADÁR” - Daljáték Dankó Pistáról
Három felvonásban
Írta: Baróti Géza – Dékány András
Zenéjét Dankó műveiből összeállította és részben szerezte:
Vaszy Viktor
Rendező: Szécsi Ferenc
Zenei rendező: Ruitner Sándor
Dramaturg: Hahn Endre
Személyek:
Dankó Pista – Sárdy János,
Joó Ferenc, festőművész – Timár József,
Ilonka, a lánya – Petress Zsuzsa,
Tömörkény, író – Ujlaki László,
Polgármester – Egri István,
Polgármesterné – Szilágyi Bea,
Elemér, a fiúk – Rátonyi Róbert,
Blaha Lujza – Honthy Hanna,
Bittó, halászmester – Szemethy Endre,
Erdélyi Náci cigányprímás – Gózon Gyula,
Mucsi Jóska – Győző László,
Cibere, városi írnok – Keleti László,
Borovszki, őrmester – Ocskay Kornél,
Móra Feri (Ferkó), kisdiák – Balassa Gabi,
Lajos Bácsi – Mányai Lajos,
Rozi néni – Pártos Erzsi,
Aradi Gerő színigazgató – Hlatky László,
Halászasszony – Orbán Viola,
Juli – Náray Teri,
Titkár – Galamb Zoltán
Km. a
Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Rádió
népi zenekara Lakatos Sándor és énekkara Darázs Árpád vezetésével,
Ney Tibor (hegedű) és Turán László (zongora)
Vezényel: Vaszy Viktor
Az Állami Déryné Színház (más néven Állami Faluszínház) vendégjátékai közül néhányat említek:
Jászai Mari Színház, 1955. augusztus 21-től
Nyiregyházán, 1955. november
Kalocsa, 1956. január
Zalaszentlőrinci Kultúrház, 1956. január
Hódmezővásárhely - Somlay Artúr Színpad,
1956. január
Szolnoki Szigligeti Színház, 1957.
január
Szeged – új szegedi park szabadtéri színpada,
1958. június
Győr – Kisfaludy Színház, 1958. december
Nagyvárad – Szigligeti Színház, 1969.
július
Hetek óta izgalmas munka folyik az Állami Déryné Színház (Állami Faluszínház) budapesti próbahelyein. Amióta a színészek megismerték a darabot, meghallották az énekszámok zenéjét, a biztos siker reménye fűti a szereplők lelkesedését, fokozza munkaerejét, termékenyíti meg képzeletét. A darab címe: Dankó Pista, írói: Baróti Géza és Dékány András, zeneszerzője — Dankó mellett — Vaszy Viktor, rendezője Mátrai József. Dankó Pista a múlt század nyolcvanas, kilencvenes éveinek legnépszerűbb dalköltője (Szeged »nótafája«), akinek akárhány dala annyira beférkőzött a nép szívébe, eszébe, hogy mint eredeti népdal szólalt meg a falu ajkán szerte az országban. Ki ne ismerné a »Darumadár...«, »Most van a nap lemenőbe«, »Páros élet a legszebb a világon«, »Nem fúj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom«, »Egy cica, két cica«, »Szőke kislány, csitt, csitt, csitt«, »Eltörött a hegedűm« stb. kezdetű dalokat és ki tudta mindezekről, hogy mind-mind Dankó Pista muzsikáló lelkéből fakadtak. Pedig úgy termettek, mint a virág az ágon, szivárvány az égen, nem agymunka előzte meg születésüket, hanem a hangulat csodálatos ihlete pengettette ki a dalokat Dankó Pista hegedűjén. A hangulatot vagy Pósa Lajos gyermekien egyszerű, vagy Blaha Lujza lelkesítő pártfogása teremtette meg.
A darab Dankó Pista Joó Ilonka iránt való szerelmének történetét állítja a színpadra. De ’amit látunk és hallunk, nemcsak a két szerelmes magánügye, hanem a kor embertelen társadalmának rajza, amelyben csak vergődő szenvedés lehetett a tiszta lelkek érdeknélküli igyekezete. A század-utó nyolcvanas éveiben játszódik a darab, amikor még az a felfogás járta, hogy a cigány nem ember. Dankó, amikor első dala nyomtatásban megjelent (Pehely volt a te szerelmed, s elfújta a szellő), örömmel hagyta ott a bandát, mert elég volt a megalázásból, amit a mulatozó városi urak részéről el kellett szenvednie. Nem felejthette, hogy egyszer például egy hajnalig tartó mulatás után egy hordó borral fizették ki, ha maga tolja haza a hordót talicskán. Megtette. Otthon derült ki, hogy a hordó vízzel volt tele. Hiába fogadták barátságukba Szeged írói, művészei, hiába állt mellette megértéssel, atyai szeretettel Tömörkény István író, majd a művész megbecsülésével Blaha Lujza, a hatalmasok szemében megvetett cigány maradt, akinek pusztulnia kell, ha útja — csak véletlenül is — keresztezi az urak számításait. Hiszen az ő kezükben volt a hatalom. Ennek a társadalmi légkörnek jellegzetes érzékeltetésével írta meg Baráti Géza és Dékány András Dankó Pista és Joó Ilonka igaz történetét.
AZ ELSŐ FELVONÁSBAN Ördögh polgármesterré választását ünneplik a szegedi Aranykoronában. A dáridóhoz nem Dankó Pista húzza, mert otthagyta a bandát. A gratulálni jövő Joó Ferenc festőművész leánya, Ilonka összetalálkozik a Tömörkény társaságában lévő Dankóval. Az első találkozást kínossá teszi a polgármester szolgabíró fia, aki Ilonka kezére pályázik, mert Ilonka kettős előnevű, nemesi címerével akarja bearanyozni vaskereskedő nagyapja kispolgári származását. Hepciáskodva lekicsinyelni igyekszik a cigányt Ilonka előtt. De mennél bántóbb lesz a szolgabíró úr, annál közelebb kerül Dankó a megértő Ilonka szívéhez. Végül durvaságra Ilonka válasza az, hogy meghívja magukhoz Dankót szüretre, Szatymazra.
A MÁSODIK FELVONÁSBAN megismerjük a XIX. század vége társadalmának típusait. A panamázó, csak a saját érdekeit szolgáló, hatalmi állásával visszaélő, népellenes főhivatalnokot, a polgármester apát. Nejét, a mézes külsőségekkel álcázott, önző teremtést, fiát, az üresfejű, krakéler, hatalmaskodó szolgabírót. Másik oldala a kizsákmányolás béklyóiban vergődő értelmiséget, Joó festőművészt, a kiszolgáltatott, jogtalan népet, halászokat. A polgármester megkéri a fia számára Joó Ilonkát. Ilonka Dankót szereti, Ilonka sorsa — a képrendelés lehetősége, bank betáblázás peresítése, a szőlő elárverezése — a polgármester kezében van. Joó, a házigazda kénytelen a polgármester kedvéért kiutasítani Dankót. Blaha Lujza vigasztalja a szerelmes, boldogtalan leányzót, hogy a »Darumadár is addig hívogatja a párját, amíg rátalál«. Bízik Dankóban, akinek dalai elzengenek Szegedtől messze-messze, a hírnév, a dicsőség felé...
A HARMADIK FELVONÁSBAN Joó Ilonka kézfogójára készülnek, a szolgabíró Ördögh Elemérrel. Váratlanul megjelenik Dankó Pista — megszökteti Ilonkát.
Az életteljes, igaz történetet eredeti Dankó-nóták teszik hitelessé és Vaszy Viktor zeneszerző karmester remek szerzeményei fokozzák az egyes jelenetek hangulatát, teszik átérezhetővé a szereplők belső küzdelmét a zene hatásos nyelvén. A darab rendezője a Faluszínház legnagyobb sikereinek, az »Üzenet az élőknek« és a »Bujócskának« rendezője: Mátrai József. Művészi érzéke világossá teszi a darab mondanivalóját, helyükre állítja az egyes figurákat, kialakítja a jelenetek hangulatát, ízlése pedig igényes nívón tartja az egész produkciót. Mátrai József rendező — mint a színház vezetője — jól ismeri a falu kultúrigényét, a színház társulata iránti szeretetét. A Dankó Pista színházi ősbemutatója Somogyban lesz. A Faluszínház vezetője így akarja megköszönni a somogyi kulturális vezetők, a színészek munkájáért lelkesedő hallgatóknak azt a segítségét, mellyel a már csaknem négy éve működő színházat elhalmozzák.
A DARAB SZEREPLŐINEK nagy része nem ismeretlen Somogy közönsége előtt. Dankó Pistát Madarász László alakítja, aki évekig volt a kaposvári társulat közkedvelt színésze és a közelmúltban is nagy sikert aratott itt a »Szabad szél« és a »Vidám vásár« című operettben. Blaha Lujza szerepében Kamilly Judit tetézi somogyi sikereit, aki a »Nyugtalan boldogság«-ban vált népszerűvé. Régi barátság fűzi a somogyiakhoz a Száva-házaspárt is, akiket a »Vándordiák« és a »Liliomfi«-ban szerettek meg — most Joó festőművészt és Julit játsszák.Tapsos sikerek emlékét idézi Markovits Endre neve, aki a darabban a talpnyaló, alázatos kishivatalnokot, Ciberét játssza. A »Tartuffe« számos előadásáról jól ismerik Tassi Béla és Pintér Rózsi nevét, akik a Dankó Pistában a polgármester házaspárt, Fehér Tibor nevét, aki Mucsi cigányt és Bakos Tamást, aki Tömörkény Istvánt alakítja. Ötvenszer tapsolt Somogy megye közönsége a »Közös út«-ban Vághelyi Irmának, aki a darabban Joó Ilonkát alakítja.
Befejezésül hadd idézzünk
néhány jellemző, kegyeletes szót, írást Dankó Pista művészetének
jelentőségéről. A Dankóval foglalkozó első újságcikkből, amely a Szegedi
Híradóban jelent meg 1886-ban: » ...lelkének
fájón rezgő húrjairól veszi az egyszerű, igaz, mélabús hangokat, amelyek oly
közvetlenséggel hatnak a szívre, s oly könnyen és oly gyorsan szállnak szájról
szájra...« Egy mondat, amely a ravatalánál hangzott el: Udvari költő volt,
nem a nagyuraké, hanem a nép udvari költője, s a nép nem jutalmaz arannyal,
hanem meleg szeretettel. A SZEGEDI NAPLÓ Dankó halálakor írt cikkében a
következőt írta: »A hivatalos nagyságok koporsójára
hivatalos kegyelet terít aranyos szemfedelet, de hideg marad a gyászolók szíve.
A muzsikus cigány halálának hírére nem borulnak gyászba az ország urai, de aki ha
valaha vigadt vagy könnyezett Dankó-nóta mellett, annak szívéből felszakadt egy
szánó sóhajtás és végigsimogatja koporsóját a magyar nóta fejedelmének, akire
sírva borulnak a többi fülemilék és rápergetik szirmaikat a bánatos virágok...«
Dr. Bánóczi Dezső.
2026. április 12-én dupla premierrel kezdetét veszi Ábrahám Pál-Földes Imre-Harmath Imre: Viktória c. jazz-operettjének sorozata, amire meglepően jól fogynak a jegyek, már több előadás is teltházas, és még el se kezdték játszani. Áprilisban és májusban 15 előadásra árulják a jegyeket.
Aktuális előadások
Ábrahám Pál - Földes Imre - Harmath Imre: Viktória
Háromszor szerelem – a világ körül!
A háború után Viktória már új életet kezdett egy amerikai diplomata feleségeként – amikor váratlanul felbukkan régi vőlegénye, Koltay István, akit mindenki halottnak hitt. A múlt és a jelen drámai találkozása elsöprő érzelmeket szabadít fel. Viktóriának döntenie kell: a biztonságot nyújtó jelen vagy a mindent elsöprő, régi szerelem?
Ám a bonviván és a primadonna mellett két táncos-komikus és szubrett páros is színre lép ,így már három szerelmespár küzd a boldogságért, három különböző temperamentummal, háromféle szenvedéllyel.
A friss hangvételű operettben lesz vágyakozás, humor, könnyek és szerelem – és természetesen felcsendülnek a közönségkedvenc slágerek:
„32-es baka vagyok én”, „Csak egy kislány van a világon”, „Honvéd banda szól a Stefánián”, „Goodnight”, „Ahol az ember felmászik a fára”, „Nem történt semmi”.
A Viktória operett Ábrahám Pál egyik legnagyobb sikere, amely 1930-as bemutatója óta töretlen népszerűségnek örvend. Zenéjében a magyaros dallamvilág, a bécsi operett eleganciája és az amerikai jazz korszak lendülete találkozik – garantált színházi élményt kínálva minden generációnak.
Én sem. Pláne hogy itt a szubrett és a primadonna helyet cserélnek, mivelhogy Tatjana az nem is Tatjana hanem Rózsi és az igazi Tatjana meg a darab szubrettje a Pajkos Panka. És igen, ez a központi téma. Dankó életéről és munkásságáról sokat megtudni nem lehet.
Azt nem értem miért hívják operettnek? Szerintem ezt a produkciót műfaji besorolását tekintve inkább lehetne valami népdaljáték kategóriában említeni, mint egy hagyományos értelemben vett operettnek.
Sokan eljöttek. Azt nem tudom hogy nekik se tetszett vagy csak siettek a buszhoz.
Ami nálam betette a kaput, az egy szeánszos jelenet volt, na ott aztán minden volt: szatír dalnok(Ninch Duch Hoang Long) Tassonyi Balázs kentaurként, a fejünk felett mindenféle lények repkedtek, ott volt a Pópa, Dankó egy hatalmas keresszttel próbálta elűzni a démont aki jelen esetben Tatjána hercegnő lett volna és az egész egy teljesen szürreális dallal volt megtoldva. Na nekem itt lett elegem belőle.
Milyen volt a fogadtatás? Sokan hazamentek a szünetben?
Nem fejtetted ki, hogy mi volt a fő rettenet, amely az
előadás alatt elfogott és ezért ideje korán elhagytad az MVM Dome-ot.
(Megjegyzem, én Pejtsik Péter és Orbán János Dénes előző két operettszínház
produkcióját sem láttam, nem lesz összehasonlítási alapom azok szöveg-, zene-,
tánc- és látványvilágát a Dankó Pistáéval összevetni – ha belenézek majd szombaton a leadásra kerülő televíziós felvételbe.) Az előzetesen megjelent kép- és
híranyagok ismeretében a darab távol áll érdeklődésemtől és ízlésemtől.
Mindettől független, talán van akit érdekelni fog az alább belinkelt interjú, amit még a darab
bemutatója előtt ifj. Zsuráfszky Zoltán koreográfus adott a Papageno.hu munkatársának.
Ízig-vérig 21. századi összművészet Dankó Pista emlékére – Beszélgetés ifj. Zsuráfszky Zoltánnal
Március 26-án MVM Dome hatalmas terében a Budapesti Operettszínház művészei lenyűgöző látványvilággal, modern összművészeti szemlélettel elevenítik meg Dankó Pista életét. A nagyoperett ifjabb Zsuráfszky Zoltánnak, a koreográfus munkatársaként nem csupán egy újabb szakmai feladat, hanem különleges találkozás is egykori mesterével, az előadás rendező-koreográfusával, Bozsik Yvette-tel.
Majd azért kíváncsi leszek hogy milyennek fogod látni. Nekem ettől még a Hamupipőke is jobban tetszett meg az Orfeum Mágusa is
Meg sem fordult a fejemben, hogy megnézzem ezt a darabot. Csupa kíváncsiságból, szombaton este a televíziós felvetel leadásába (M5 csatorna) az elején azért belenézek, próbára teszem anti-affinitásom és türelmem határait...
Az első felvonás után eljöttem. Soha még csak meg sem fordult a fejemben hogy eljöjjek egy darabról de az agyam nem tudta fel dolgozni azt ami abban az egy felvonásban történt
A nótaszerző azt üzente… – kritika a Dankó Pista című nagyoperettről
/deszkavizio.hu - 2026. március 30. - Ráth
Orsolya/
"Pejtsik Péter
és Orbán János Dénes nagyoperettje, amely a cigányzenét, mint kultúrkincset a
21. századi emberek közösségi tudatába újra készen áll beépíteni, egyetlen
kivételes alkalom erejéig nem a Nagymező utcában, hanem az MVM Dome teljes
küzdőteréből átalakított színpadon volt látható az Operettszínház művészeivel,
és napjainknak olyan népszerű fellépőivel, mint Mága Zoltán, Nótár Mary, Duka Elemér
& Gipsy Chamber Orchestra, valamint Lakatos Miklós és 300 tagú
cigányzenekara. A rendező, Bozsik Yvette saját társulatának táncosai, a Magyar
Táncművészeti Egyetem néptánctagozatos hallgatói, és a Magyar Állami Népi
Együttes Zenekarának tagjai Ferenczfy-Kovács Attila díszlet- és Berzsenyi
Krisztina jelmeztervezővel egyetemben rendezői és koreográfusi elgondolások
mentén haladva gondoskodtak róla, hogy olyan látványvilág kerekedjék, amely a
grandiózus méretű teret annak minden kiemelt pontján vizuális ingerrel tölti
meg a produkcióban."
A másik operett-topikban már írtam két jegyzetet az alábbi témában, ide még nem, ezért kivételesen átmásolok ide egy kapcsolódó korabeli cikk írását az Éva magyarországi bemutatójáról:
• Budapesti Hírlap, 1912. október 13. (242. szám)
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.
Éva. — Lehár operettje a Király Színházban.
Lehár Ferenc az Éva kétszázadik előadását dirigálta a héten
Hamburgban és onnan jött Budapestre, hogy ugyancsak az Évának első előadásán
dirigáljon. Az ő operettjei nem érkeznek rendesen ilyen nagy kerülővel és első
bemutatásuk után ilyen hosszú időre hozzánk. De ezt a késést annál szívesebben
megbocsáthatjuk, mert egy magyar operettnek, a Bródi, Martos, Jakobi
Leányvásárjának rengeteg sikere állta el előtte a vágányt és kényszerítette
veszteglésre. De egy Lehár-operettnek különben se veszedelem, ha várnia kell
néhány hónapig: egész bizonyos, hogy nem pusztul belé, sőt annál több időközben
aratott diadal koszorújával ékes, mire befut a budapesti állomásra.
Ma este ez taps és virág szakadó záporában megtörtént, a
közönség végre egész mivoltában üdvözölhette Lehár Ferenc legújabb művét, amely
egyes részeiben, főként az Éva-keringővel tetszésében már a mai döntő diadal
előtt afféle előőrsi győzelmeket aratott. Hogy a mai bemutatót valóságos
izgalmas várakozás fogadta és eseménynek érezte Budapest egész operett-kedvelő
közönsége, ezen nincs mit csodálkozni. Lehet akárkinek akármilyen véleménye a
könnyű muzsikáról, egy bizonyos. És ez az, hogy a Lehár Ferenc zenéje az, amely
ma a világon a legtöbb ember szívének beszél. Az övé ma a dal legnagyobb sikere
és ezt a sikert nem kellett artisztikus értékek feláldozása vagy elzálogosítása
árán megvásárolnia. Az, amit ad, a maga fajtájában nemes, tiszta és valódi. A
tüze nem görögtűz, hanem meleg érzés és az éneke ize nem cukrozott, hanem édes.
Az Évának mint textusnak van egy igen nagy szerencséje, avagy érdeme. A Willner
és Bodansky librettójának, amely nem oly elmés, kecses és könynyed hajlású,
mint például a Luxemburg grófja, de mérhetetlenül különb, mint a
Cigányszerelem, az a legkiduzzadóbb és bizonyára nem véletlen tulajdonsága,
hogy a legnagyobb mértékben és elemien a Lehárnak való. Lehár Ferenc minden
játszi könynyedsége, hajlékonysága és végtelenül könnyű készsége ellenére
(talán nem is ellenére) szentimentális muzsikus ennek a szónak legjobb,
legnaivabb és legbecsületesebb értelmében. És a szegény munkásleány és a gazdag
fiatal gyáros változatos, a nagy és fájdalmas ellentéteket egymásnak szögező,
majd a mindenható tiszta szerelem erejével kiegyenlítő története, amely azzal
végződik, hogy mind a kettő, az egyik sorsában, a másik érzése megtisztulásában
fölemeltetik és megcsinálja a legnagyobb földi karriert, a boldogságot: ez egy
szép, kedves, meleg, elemien szentimentális történet, a legjobb föld és a
legjobb levegő a Lehár Ferenc daltermő kedvének és erejének.
Már most a zenéről mit szóljunk? Szövegben azt ugye le nem
írhatjuk, amit Lehár kólába öntött: a dalt nem ismertetni, hanem dalolni vagy
hallgatni kell. Nekünk az az érzésünk, hogy ez a legszebb muzsika, amit Lehár
Ferenc idáig írt, de megvalljuk, Lehár-bemutatón nem először támadt ez az érzés
bennünk. De mindenesetre az Éva muzsikáját gondoljuk Lehár operettjei között a
legmélyebb forrásúnak, a legszélesebb medrűnek és a legegységesebbnek. És ki
kell emelnünk a gazdagságát. Hatalmas tömeg az Éva zenéje, sok-sok muzsika és
végig muzsika, a közönség ezért nem tudott betelni vele. Nyitott lélekkel
hagyta magán keresztülhömpölyögni a melódiák meleg és édes hullámait, tele volt
elragadtatással, újra meg újra kívánta hallani a dalokat, és ha valaki
lekottázta volna az est folyamán fölviharzott tapsokat, lett volna belőle
körülbelül olyan vastag könyv, mint maga a partitúra...
FedákSári pedig boldog lehet és gratulálhat magának, hogy
eljátszotta Évát, mert ha nem teszi, nemcsak egy tobzódóan zajos siker, de
művészi fejlődésének egy igen jelentős mozzanata is kiesik a pályafutásából.
Fedák Sári tehetsége eljutott odáig, ahol a színész már nemcsak játékos
készsége, de alakító ereje érvényesülését keresi és a becsvágya többet kíván
annál, hogy egyes mókák vagy jelenetek emlékét adja a nézőnek, hanem egy egész
ember és egész sors ábrázolására törekszik. És erre az Éva külső és belső
történésben egyaránt gazdag, romantikus, de lélekkel átlehelt szerepe olyan
alkalmat adott neki, amilyen operett-hősnőnek ritkán kínálkozik. Élt és győzött
is vele, éppen ott aratván a legmélyebb és egyben a leghangosabb sikert, ahol a
szerepe drámaisága a legmesszebb vitte játékos, mókás művészete szokott
területétől. A mai este igazán nagy diadalt szerzett neki és ezt a diadalt
becsületesen meg is érdemelte. De az Éva — operett. Meséjének drámai folyását
mosolygó partok szegik és a kacagó jókedv sűrü szigetei osztják. Bőségesen van
benne derűs, mulattató elem és itt a ragyogóan ötletes, finom és kecses
Medgyaszay Vilma, meg a Rátkay Márton kezében a zászló. Mind a kettőjüknek
viharos sikerük volt, úgyszintén Király Ernőnek is, aki a gyáros szerepében
szép, átérzett, férfias alakítást produkált. A kiállítás fényes, a rendezés
Stoll Károly, a fordítás Gábor Andor munkája, elsőrangú.
Az egész este lefolyása, Lehár-bemutatónál igen érthetően,
szinte ünnepi volt. A nézőtér még holnap is azokkal lesz zsúfolva, akik már ma
szerettek volna ott lenni. Ragyogó közönség. Lehár Ferencet a zenekarban riadó
tuss, a nézőtéren dübörgő taps és zengő éljen köszönti, mikor a virágos
karmesteri széken megjelenik. Azután: taps és taps, újrázás, kihívás, virág,
izzó ünneplés majdnem éjfélig. Semmi kétség: Éva nem fog egyhamar kivonulni a
siker paradicsomából. (Sz.)
Ugyanezt mondhatom el én is: egyszer láttam élőben, s most másodszor a tévében. Talán az olykor feleslegesnek tűnő dialógusokból lehetett volna némi húzás.... Az ének-zenei anyag a helyén van, jól.
